Önvizsgálat saját magunkban és gyülekezetünkben!

Egy kedves barátom átküldött egy blog linket, amit be is tettem az általam látogatott blogok listájába. Ott elérheti mindenki, vagy a kép alatti linken, és nagyon ajánlom mindenkinek, aki olvassa a blogomat, hogy olvasson bele. 

Kopogtató - Evangéliumi Írások. Írta és szerkesztette Tamás Jenő

Úgy gondolom nagyon aktuális téma az önvizsgálat Krisztus egyházában, nagyon fontos, hogy őszinték legyünk saját magunkkal szemben, hogy megvizsgáljuk magunkat az Ige fényében. Nagyon fontos, hogy engedjük Isten Igéjének, hogy megítéljen bennünket, hogy változni tudjunk. Isten kegyelmes, és mindig ad időt a megtérésre. Ha őszinték vagyunk saját magunkhoz, akkor meg fogjuk látni azokat a hibákat, hiányosságokat, amikre Isten rámutat az életünkben az Ő Igéje által. 

Pál apostol felszólít bennünket, hogy vizsgáljuk meg magunkat, tegyük próbára magunkat:

2Korinthus 13:5 (Egyszerű ford.)

Vizsgáljátok meg magatokat, hogy valóban hitben éltek-e! Tegyétek próbára magatokat! Vagy talán nem tudjátok, hogy Jézus Krisztus bennetek él? Természetesen ez csak akkor igaz, ha valóban hitben éltek! 

Ha igazán ragaszkodunk Istenhez, ha megéreztük az Ő szeretetét, megbocsájtását, és ha Ő bennünk él az Ő Szelleme által, akkor szembe fogunk nézni saját magunkkal, akkor veszünk erőt az Úrtól arra, hogy megharcoljuk, elsősorban magunkkal, a hit harcát.  

Ha őszintén állunk Isten elé azzal a kéréssel, hogy formáljon bennünket, akkor Ő fog formálni. A kérdés az, hogy mi majd hagyjuk-e, hogy formáljon? El tudjuk-e fogadni a feddést, helyreállítást, korrigálást, kiigazítást? Tudunk-e engedelmesek lenni az Ő beszédének? Meg fogjuk-e cselekedni az Igét? Gondolkozzunk el mielőtt így imádkozunk. 

Ha őszintén szembe akarunk fordulni magunkkal, akkor nagy kihívás előtt állunk. De Isten Szelleme akar rajtunk segíteni. Márpedig ahhoz, hogy Krisztus méltó követői legyünk, ez kell legyen az első lépés keresztény életünk hátralevő részében, minden nap kezdetén. 

Ahogyan reggel tükörbe nézek, és változtatok azon a képen, amit látok (mosakodás, fésülködés, borotválkozás, stb.), mert nem tetszik, ugyanúgy kell belenézzek az Ige tükrébe, és kell változtassak azon, amit Isten megmutat, hogy nem tetsző az Ő számára. Minden nap fel kell vegyem a keresztet és meg kell tagadjam önmagamat, hogy Krisztus életre tudjon kelni bennem. Sokszor idézzük ezt az Igét, de hányszor gondolkoztunk el rajta, hogy amit idézünk az mennyire igaz a mi életünkre nézve?

Lukács 9:23 (Egyszerű ford.)

Ezután mindannyiukhoz szólva ezt mondta: „Aki utánam akar jönni, annak meg kell tagadnia önmagát. Naponta föl kell vennie a keresztjét és követnie kell engem." 

Máté 10:38 (Egyszerű ford.)

"Aki nem veszi fel naponta a keresztjét, és nem követ engem, az ugyancsak nem érdemli meg, hogy hozzám tartozzon."

 A kereszt áldozatot jelentett Krisztus számára is, 

és áldozatot jelent a mi számunkra is. 

Mindennapi áldozathozatalt azért, aki feláldozta magát értünk. 

Gondolkodjunk el ezen!