Névváltoztatás - Új élet Krisztusban

Fotó: Marosi Botond

A mai igeolvasásunk kezdetén, ahogyan hangosan olvasni kezdtem Péter apostol második levelét és kimondtam a nevét: Simon Péter, úgy hiszem Isten Szelleme megszólított és beszélt hozzám, amit elkezdetem mondani a kedves feleségemnek, aztán nekiültem írni és ez lett belőle:

"Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, azoknak, akik velünk egyenlő drága hitet nyertek a mi Istenünknek és megtartónknak Jézus Krisztusnak igazságában:" 2Péter 1:1

Simon Péter a levél írója. Így nevezi meg magát. Azt tudjuk, hogy az apostolnak a régi neve Simon volt, majd az Úr Jézus Péternek nevezte el őt – János 1:43; Máté 16:17-18.

Mit akar tanítani nekünk ezzel a Szent Szellem Péter apostolon keresztül? Amikor a Bibliában névváltoztatás történik, akkor egy ember életében új fejezet kezdődik. Amikor Isten új nevet adott valakinek, akkor annak az embernek az élete megváltozott és új fejezet nyílt számára a földi pályafutásában. Ilyen példák a Bibliában: Ábrám, akiből Ábrahám lett, Szárai, akiből Sára lett, Jákób, akiből Izráel lett. Mindhárom személy életében fontos változás történt.

Ábrahám lett a HIT atyja, akit az ige Isten barátjának nevez. Isten szövetséget kötött vele és ígéreteket adott neki, amelyek megváltoztatták az életét. Ő, aki vén korára gyermektelen volt, gyermeket nemzett és "sokaság atyja" lett. Ő lett a kiválasztott nép ősatyja. Sára lett az engedelmes feleség példája (1Péter 3:6), aki Isten ígéreteibe vetett hite által szült gyermeket, mégpedig a megígért gyermeket, vén korában. Jákóbból Izráel lett. Ő lett a tizenkét pátriárka atyja, akiktől elszaporodott Isten kiválasztott népe. Velük Isten szintén szövetséget kötött, ígéreteket adván azáltal. Sőt, új szövetség ígéretét is adta Isten Izráelnek, amely a megígért Messiás által teljesedik be számukra, akinek eljövetele szintén ígéretként adatott nekik.

Ezek után mit mondhatnánk? Nagy dolgot jelent, ha valakinek Isten megváltoztatja a nevét. Nagy dolgot annak az embernek az életére nézve. És ezzel Péter apostol sem járt másként. Simonból, az egyszerű halász emberből apostol lett, aki felforgatta korának társadalmi rétegeit azzal, hogy az Úr Jézus követőjeként, elküldöttjeként hirdette az evangéliumot, amivel az Úr megbízta őt. Emberek ezreinek változott meg az élete Péter szolgálata által. És ez nem azért, mert ő egy olyan ügyes valaki volt, hanem mert Isten Fia, a Messiás elhívta őt, ahogyan Ábrahámot, Jákóbot is, és megváltoztatta élete irányát.

Megváltoztatta a nevét, szövetséget kötött vele és ez egy új fejezet kezdete volt Péter életében. (Az Írás az apostolokat idiótáknak mondja, ami nem éppen azt jelenti, mint amit ma értünk alatta – ApCsel 4:13 – „közönséges emberek” – nek nevezi őket, ami „hozzá nem értő, képzetlen, járatlan” jelentéssel bírt akkoriban). Péter szolga lett, rabszolga lett, ahogyan nevezi magát, az Úr Jézus Krisztus rabszolgája és ezt az élete meg is mutatta. Szolgálta Urát mindvégig és amit hagyott maga után, az ma is nagy hasznunkra van nekünk, akiket szintén elhívott az Úr.

Tehát, amikor Péter mindkét nevével kezdi levelét, akkor arra tanít, hogy valamikori életét, bűnös életét, amely Simonról és a halászatról szólt elhagyta azért, mert az életébe bejött Isten Fiának a hívása és ettől Péter lett, aki új életet nyert Krisztusban és ezzel az ÚJ élettel üdvösséget, örök életet és szolgálatot kapott. És az ő új életének eredménye lett sok ezer ember megváltozott élete, akik általa megismerhették Jézus Krisztust, Isten Fiát, a Szabadítót, a Megváltót, a Messiást. És Péter megemlékezik erről a nagy kegyelemről, amit Istentől kapott és ez a vers által erre a csodálatos kegyelemre mutat rá azokhoz szólván, akik vele együtt ugyanazt átélték, hogy a régi, reménytelen, haszontalan életük elmúlt és újat kaptak, újat „nyertek” Istentől Jézus Krisztus által. Ez az új, Péter szavaival élve, „drága”, és ezt mindazok tudják is, akik megtapasztalták azt a fordulatot az életükben, amelyet a Jézussal való találkozás eredményez.

Ma is van lehetőség új életre Jézus Krisztussal, ma is van lehetőség szövetséget kötni Vele, ma is vannak ígéretek Istentől és ma is van névváltoztatás. Ma, akik találkoznak Krisztus Jézussal keresztényekké, krisztusiakká válnak a szó szoros értelmében és így hívják őket. Számukra a világi elmúlt és kereszténnyé lett minden. Krisztus nevéről lettek elnevezve, krisztusiak, keresztények lettek és az életük ezt tanúsítja, ahogyan haladnak előre abban a „drága hit” -ben, amit Uruktól nyertek, ahogyan Simon is, aki Péterré lett.

„Azért, ha valaki Krisztusban van, ÚJ TEREMTÉS AZ; a régiek elmúltak, ímé újjá lett minden.” 2Korinthus 5:17

119. Zsoltár 48

"És felemelem kezeimet a te parancsolataidra, amelyeket szeretek, és gondolkodom a te rendeléseidről." Zsoltár 119; 48

 

Ebben az igeversben Isten parancsolatairól, parancsairól van szó. A zsoltáros pedig azt mondja, hogy felemeli a kezeit Isten parancsolataira. Amikor régebb még olvastam ezt az igeverset, hogy írjak róla ebben a sorozatban, a felemelt kezekről a „megadom magam” jutott eszembe és az úgy bennem maradt. Most, ahogy újból elővettem és gondolkodni kezdtem ezen, Isten tovább vitt. A „megadom magam” után a kapitulál szó jutott eszembe. Az adja meg magát, aki kapitulál. Megnéztem a kapitulál szó értelmét és érdekes dologra bukkantam. Azt jelenti: megadja magát, leteszi a fegyvert, behódol, meghátrál.

 

Azt hiszem ez az útja az Isten iránti szeretet kimutatásának és ezt ez az igevers csodálatosan megmutatja. Mivel szeretem Istent, szeretem az Ő parancsolatait és ezért megadom magam Neki. Meghátrálok, leteszem a fegyvert, behódolok az Ő beszédének és nem harcolok ellene, nem állok ellene annak, amit Ő mond, amit Ő parancsol. Miért? Mert jobban szeretem Őt magamnál. Ide viszont el kell jutni. Ez a tanítványság legmagasabb foka, lépcsőfoka. Jézus szavai ezt támasztják alá:

 

„Ha valaki én hozzám jő és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom.” Lukács 14:26

 

Ez kemény kijelentés Jézus Krisztustól, főleg azok számára, akik nem ismerik az élő Isten Fiát. Akik viszont ismerik, azoknak útmutatás. Akárcsak a fenti ige a zsoltárok könyvéből. Isten megismerésének az útja az ÉN megadásán, kapitulálásán keresztül vezet. Leteszem a fegyvert és nem állok ellene az Ő parancsolatainak, amelyek igazgatni hivatottak életemet ezen a földön és az örökkévalóságban. Tehát ha meg akarom ismerni Istent, vagy meg akarom ismerni még jobban Istent ez az útja, módja.

 

Ma az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok, szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértékletlenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői, árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői. (2Tim. 3:2-4)

 

Legyen bár hívő az ember, vagy hitetlen, látszathívő vagy hitetlennek látszó, megtalálható mindenkiben valamilyen tulajdonság a fenti felsorolásból. Viszont, aki megismerte Istent és szereti Őt, az hajlandó felemelni kezeit Isten parancsolataira, hajlandó engedni Isten beszédének, hajlandó meghátrálni, letenni a fegyvert, az ÉN-t azért, HOGY GONDOLKODJON Isten parancsolatain, amelyek jobbá, szebbé tehetik őt és megváltozhat.

 

És lehet (válhat ilyenné) az ember Istent szerető, embertársait megbecsülő, engedelmes a szülei iránt, tiszta, szeretettel teljes, mértékletes, kegyelmes, a jónak kedvelője, alázatos, szelíd, adakozó, törődő másokkal Isten parancsolatai által, Isten beszédei által, amelyeket Isten Szelleme ír fel a szív tábláira és amelyek kellő életerővel rendelkeznek, hogy átformálják egy ember gondolkodásmódját. 

Az útmutatás nagyon egyszerűen hangzik: „és felemelem kezeimet a TE parancsolataidra”. Ha ezt megteszem, megadom magam, kapitulálok, leteszem a fegyvert és nem harcolok Isten ellen, az Ő beszédei ellen, hanem behódolok Neki, akkor az életem megváltozik és a következmény az lesz, amit a zsoltáros mond: „amelyeket szeretek”. Megszeretem és egyre jobban megszeretem Istent és az Ő beszédeit és azokon gondolkodom, elmélkedem és így folyamatosan változni fog az életem az Ő dicsőségére. Ámen, úgy legyen!

IMA és KÖNYÖRGÉS

Fotó: Marosi Botond

"Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, mely minden értelmet felülhalad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban." 

Filippi 4:6-7

Szépen hangzik ez a két igevers. Viszont ahhoz, hogy megtapasztaljuk azt, amit itt Isten igéje ígér, nevezetesen a minden értelmet felülhaladó békességet, ahhoz nekünk is tenni kell valamit. És ezt a valamit folyamatosan tennünk kell az itt leírtak szerint. És ez imádkozás és könyörgés. Minden alkalommal, amikor tesszük... az ige feltételezi, hogy TESSZÜK... és persze Isten előtt tesszük, és a hálaadás sem marad ki belőle... és utána jön a kívánság...

Na DE, ha Isten előtt tesszük, akkor eszünkbe juthat egy másik ige: "Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert aki Isten elé járul, hinni kell, hogy Ő létezik és megjutalmazza azokat, akik Őt keresik." Zsidó 11:6

Tehát, ha imádkozni és könyörögni akarunk Istenhez és hálát akarunk adni Neki és még kérni is akarunk Tőle, akkor HINNI kell, hogy Ő létezik. Ezt hogyan lehetséges? 

"Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki HISZen Ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." János 3:16

"Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: HIGGYETEK Istenben, és HIGGYETEK ÉN Bennem." János 14:1

"Monda néki Jézus: ÉN vagyok az ÚT, az IGAZSÁG és az ÉLET; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam." János 14:6

Hinni Istenben, hinni Istennek úgy lehetséges, ha hiszünk az Ő Fiában, Jézus Krisztusban, akit Ő adott a világ bűneiért, a mi bűneinkért, mert annyira szeretett minket. És, ha hiszünk Jézus Krisztusban, akkor bűnbánattal a szívünkben kérjük az Ő megbocsátását és Ő általa odamegyünk Istenhez, Isten elé azzal a hittel, hogy Ő elfogad minket, mert elhittük Neki, hogy képes volt egy ilyen nagy áldozatra értünk.

És akkor a továbbiakban már nem kell aggódnunk semmi felől, ahogyan az első ige, amit idéztem mondja, hanem imáink és könyörgéseink hálaadással szállnak Isten felé, hiszen már HISZÜNK Neki, hisszük, hogy Ő van, Ő létezik és tudjuk, hogy most már kérhetünk Tőle és Ő pedig megjutalmaz minket. Mivel? Elsősorban olyan békességgel, ami az emberi értelmet, felfogóképességet meghaladja. Ezt megtapasztalni katalizátorként működik egy ember életében. 

Ezekben az időkben sokan beszélnek hitről és imáról... A Biblia is beszél... ebből olvashattatok egy kis ízelítőt... hogy Isten szerint ez hogyan is működik, és ennek milyen következménye lehet... most csak egyet említettem, de a jutalmazása Istennek bőséges azok iránt, akik úgy gyakorolják ezeket a dolgokat, ahogyan azt Ő elvárja tőlünk... Kívánom, hogy tapasztald meg Isten jutalmazását az életedben... bőségesen.

"... ÉN (Jézus Krisztus mondja) azért jöttem, hogy ÉLETÜK legyen és BŐVÖLKÖDJENEK." János 10:10b

Bizalom, hit

"Kinek szíve reád támaszkodik, megőrzöd azt teljes békében, mivel Te benned bízik; bízzatok az Úrban örökké, mert az Úrban, Jahvéban, örök kőszálunk van." Ézsaiás 26:3-4

Bizonytalan világban élünk. Egyik napról a másikra dolgok változnak. Ma még van, holnap már nincs. Minden változik folyamatosan és egyre gyorsabb az iram. Az ember számára nincsenek ma biztos pontok. Nincsenek olyan dolgok, amiben reménykedhetne, amiben bízhatna, amiben hihetne. Az ember az életét nincs mire alapozza. 

A törvények változnak, a kormányok változnak, az életünket szabályozó körülmények folyamatosan változnak. Munkahely, kapcsolatok folyamatosan változnak. És ez a bizonytalanság az emberben nyugtalanságot, aggódást, békétlenséget, sőt háborúságot okoz. Ez pedig konfliktusokat okoz, veszekedéseket okoz, viszályt, háborút okoz.

Mégis van ebben a bizonytalan világban Valaki, akit az ember viharverte lelke sóvárogva keres... Mert az ember lelke békére vágyik, megnyugvásra vágyik, csendre vágyik... Egy BIZTOS pontra vágyik...

És ez a Valaki nem más, mint aki őt, az embert, teremtette és ismeri kívül, belül. Ő az Úr, az Örökkévaló Isten, Jahve, aki nem mondott le teremtményéről, annak ellenére, hogy az elbukott. És ez az Úr, ez az Isten lehajolt az emberhez és eljött Jézus Krisztusban, emberré lett, közel jött a megtört, megviselt emberhez, hogy adjon neki megnyugvást, békességet, vigasztalást a viharok közepette.

És Ő, Jézus Krisztus, jelentette ki, mutatta meg az Örökkévaló Istent, Atyát, aki szeretete jeléül feláldozta a Fiát, hogy aki hisz, aki bízik Benne megmeneküljön a reménytelenségtől, háborúságtól, elveszettségtől, bizonytalanságtól, ítélettől és teljes békére leljen. 

Ez a teljes béke Istennél van mindazok számára, akik elhiszik, hogy Isten egy biztos pont, biztos alap. Ő nem változik, Ő örökké biztos pont marad annak, aki rábízza magát. Ő egy olyan személy, akinek a szívünket bátran odaadhatjuk és megbízhatunk Benne.

A Biblia Isten beszéde évezredek óta. És ez a beszéd megbízható beszéd, amelyre alapozhatunk, amely reményt ad, békességet ad, vigasztalást nyújt egy megháborodott, bizonytalan, reménytelen, kilátástalan világban. Mindössze hitre van szükség, bizalomra van szükség. És ez a hit, bizalom az embernek drága kincse, amit a világ oly sokszor kihasznált és ronggyá vert. 

Mégis merjünk hinni Neki, merjünk bízni Abban, aki szeretett minket és a Fiát adta értünk, hogy nekünk legyen örökké biztos PONTUNK BENNE, Krisztusban, Aki nem változik meg, Aki "tegnap, ma és örökké ugyanaz". Zsidó 13:8

Kezdet és vég

"Kezdetben A Szó már létezett. A Szó Istennel volt, és A Szó Isten volt. A legelejétől A Szó Istennel volt. Isten általa készített mindent, a teremtésben semmi nincs, ami nem általa készült volna. A Szóból fakadt az élet és ez az élet világosságot hozott az emberiségnek." 

János 1:1-4 Good News Bible (Fordította: Marosi Botond)

Az ember korlátozott felfogásával nem tudja elképzelni, hogy Isten honnan lett, honnan ered, hogyan lett stb. Ez azért van, mert mi kezdetekben és végekben gondolkodunk. Mert a teremtett világ, amelyben élünk valamikor megszületett vagy elkezdődött, az idő is valamikor megszületett, vagyis elkezdődött és az életünkben is minden így működik, hogy ami elkezdődik az egyszer véget ér.

A mi létezésünk a kezdetekhez és a végekhez igazodik. 

Ebből kifolyólag a gondolkodásmódunk is a kezdetekhez és a végekhez igazodik. Nem tudjuk elképzelni, hogy mi volt A Kezdet előtt. A Biblia egy biztos dolgot kijelent: hogy az általunk ismert kezdetben Isten már létezett, az Ige, az isteni Szó, már létezett.

A Biblia is a kezdettel kezdi beszámolóját és a véggel fejezi be. És mégis beszél nekünk arról, hogy a kezdet előtt is volt létezés és a vég után is lesz. A Biblia leírja teremtett világunk kezdetét és végét is, DE leírja a mindezek fölött létező Isten örökkévalóságát is. Sőt, azt írja, hogy Isten a kezdet és Isten a vég. És ez igaz az emberre, meg a teremtett világra nézve. Mert minden Istennel kezdődött és minden Istennel fejeződik be. Mégis Istennek nincs kezdete és nincs vége, MERT Ő az ÖRÖKKÉ létező "VAGYOK", aki ÖRÖKKÉ ÉL!

Aki hisz az isteni szónak, A Szónak, az Igének, aki testté lett és eljött közénk, az meghívást kap arra, hogy felülemelkedjen hite által a kezdetek és végek uralta világon, gondolkodásmódon és meglássa AZT, aki mindezek fölött áll, hatalmas, jóságos, szeretettel teljes. Ez a csodálatos személy, aki Atya, és aki Fiú, és aki Szent Szellem, arra hív, hogy Vele együtt örökké létezzünk, miután kilépünk ebből a kezdetek és végek uralta világból.

Ezt már most megtehetjük, hogy hit által felülemelkedünk ezen az anyagi világon, amely a kezdete óta a vége felé halad. Isten arra hív az Ő Szaván keresztül, hogy ne múljunk el a világgal együtt, hanem örökké éljünk Vele. Ezt akarja Ő! Engedjünk az Ő akaratának és örökké élni fogunk egy kezdetek és végek nélküli valóságban.

"És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké." 

1János 2:17

Isten megtisztel! Minő kegyelem ez?

Fotó: Marosi Botond

"Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, mert ismeri az én nevemet! Segítségül hív engem, ezért meghallgatom őt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsőítem őt. Hosszú élettel elégítem meg őt, és megmutatom néki az én szabadításomat." 

Zsoltár 91:14-16

Milyen csodálatos dolgokat ígér Isten itt az embernek: megszabadítja, felmagasztalja (magas, biztonságos helyre teszi), meghallgatja (válaszol, kijelent), vele van a háborúságában vagy problémáiban, megmenti és megdicsőíti (tisztességben, megbecsülésben részesíti), hosszú élettel elégíti meg (lakatja jól) és megmutatja neki a szabadítását (megmentését). Ki az az ember, aki nem szeretné ezeket? De, kinek is mondja ezt Isten?

Annak, aki ragaszkodik hozzá (összekapcsolódik vele, szereti őt), annak, aki ISMERI az Ő Nevét! És ez nagyon fontos része ennek az igének! Mit jelent ez a szó szerint ismerni Istent? Egy közeli, intim, bensőséges megismerést jelent, odafigyelést jelent, törődést jelent, megtapasztalást jelent, közeli KAPCSOLATot jelent. A Biblia ezt az "ismer" szót használja a szexuális együttlétre: "... ismeré Ádám az ő feleségét Évát, aki fogad vala méhében..." 1Mózes 4:1. Istent pedig közelről megismerni HIT által lehet Jézus Krisztuson keresztül, az Igén keresztül a Szent Szellem által. Van ennek a "megismerésnek" és "kapcsolatnak" jó következménye? Van, és mindegyik kedvező az ember számára. 

Akarod, hogy Isten kijelentse magát neked? Akarod, hogy jelenléte kísérjen a nehézségekben? Akarod, hogy megmentsen a problémáidból? Akarod, hogy megtiszteljen téged? (Mekkora kegyelem!) Akarsz megelégedni, jóllakni egy hosszú életen át? ISMERD meg ŐT és ragaszkodj hozzá, ragaszkodj az igéhez, ápold Vele a kapcsolatot minden nap és csodákat fogsz átélni! 

És ha megismered Őt, vagyis közeli, intim kapcsolatba kerülsz Vele az ige által, és ragaszkodsz hozzá, akkor nem ezek a jó dolgok, amiket tőle kapsz, fognak motiválni, hogy még többet akarj Belőle, hanem az a csodálatos Személy, aki Ő maga a szeretet!