2011. április 4., hétfő

Megáll-e az én házam?



Nehéz időket élünk. Most vannak azok az idők, amikor ömlik a zápor, jönnek az árvizek, feltámadnak a szelek, és nekidőlnek annak a háznak, amit felépítettem. A kérdés az, hogy mire alapoztam? A kérdés az, hogy megáll-e az én házam? Vagy bekövetkezik az összeomlás?

"Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva. Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleütköztek abba a házba, az összeomlott, és teljesen elpusztult."           Máté 7,24-27
 Most, amikor mindenfelé nehéz idők járnak, megnőtt a munkanélküliség, csappant a családok bevétele, feltevődik a kérdés: mibe kapaszkodjak? Kihez ragaszkodjak, miben reménykedjek? Sok embernek a pénz jelenti a reménységet, a biztonságot, a jólétet, az áldást. De mi van akkor, ha elfogy a pénz? Odalesz a reménység, a biztonság? Míg van pénzünk azt mondjuk: hála Istennek. De ha elfogy, akkor vajon nem Őt hibáztatjuk-e?

Hajlamos az ember arra, hogy amikor rosszul mennek a dolgok, azonnal megkérdezze Istentől, hogy miért? Jób azt mondta, amikor szerencsétlenség érte, hogy ha a jót elfogadtuk Istentől, a rosszat nem kellene elfogadjuk? Nagyon sok ember rabja mai világunkban a materializmusnak. Sajnos. De azt kell mondjam, hogy magukat keresztényeknek valló emberek között is van, aki nem tud szabadulni a materializmus kötelékéből.

Sokszor csodálkozunk azon, hogy Izráel népe miért zúgolódott annyit a pusztában. Hiszen látták Isten hatalmas csodáit. De, amikor mi nehéz helyzetben vagyunk, sokszor észre sem vesszük, hogy ugyanazt tesszük. Zúgolódunk, elégedetlenkedünk, hálátlanok vagyunk, azt látjuk, hogy mi az, ami nincs.

Kétféle hozzáállást látunk a pusztai vándorlásban. Izráel népének a hozzáállását, és Mózes hozzáállását. Valahányszor a nép zúgolódott, Mózes imádkozott. Valahányszor a nép lázadozott vagy követelőzött, Mózes az Úrhoz kiáltott és a segítségét kérte. 

Kétféle cselekedet, kétféle viselkedés, ami ma is jellemző. Kétféleképpen állhatunk hozzá az élethez. Istenhez menekülünk, vagy hátat fordítunk Neki. 

A nép, aki Isten ellen lázadozott, megkeményítette szívét, gonosz és hitetlen szívük miatt eltávolodtak Istentől, nem akartak Istenre hallgatni, nem akarták megcselekedni az Ő beszédét. Pedig Ő jót akart. Miért kellett olyan sokáig vándorolniuk a pusztában Izráel népének? Mert kijött a szívükből, ami benne volt. Egyiptom volt a szívükben, és ez a nehéz helyzetben mutatkozott meg. 

Mózes ellenben Isten szolgája volt, közeli kapcsolatban állt Istennel, vele beszélt minden nap. Sok időt töltött az Úr jelenlétében és ez meg is látszott a jellemén. A Biblia azt írja Mózesről, hogy a legszelídebb ember volt a földön. És a nehézségben is meglátszott az, hogy mivel van telve a szíve. Könyörületességgel, szeretettel, kegyelemmel. Közbenjárt a népért, akit a kipusztulás veszélye fenyegetett, Isten haragját többször elhárította népéről közbenjárása által.

És valahányszor imádkozott, közbenjárt, esedezett, vagy segítségért kiáltott, közelebb került Istenhez, mert megtapasztalta Isten jóságát, közelségét, szeretetét, jelenlétét. És mégis, amikor az emberek zúgolódása, hitetlenkedése a tetőfokára hágott, elfordult a figyelme csak egy pillanatra Istenről, és rossz eredménye lett: nem mehetett be az ígéret földjére.

Nagyon fontos ezekben az időkben a mi hozzáállásunk. Miként akarjuk végezni? Ez itt a kérdés. Szeretnénk megérkezni arra a földre, amit Isten megígért nekünk, vagy a zúgolódást választjuk, a hitetlenséget, az istentelenséget? 

Én is megtapasztaltam a válságos időket, nehezen megy a vállalkozás, ahol dolgozom, kevesebb lett a fizetés, a családot viszont el kell tartani, három gyerekkel nem könnyű, és sokszor jön a kísértés a csüggedésre, elkeseredésre. De reménységem nem e világra szól. És hálás vagyok Istennek, hogy Ő belé kapaszkodhatok, hogy az én reménységem horgonya Ő belé akadt, hogy tudhatom az igazságot: Ő soha nem hagy el. Hálás vagyok a jó alapért. Jézus Krisztusért. Isten Igéjéért. A kőszikláért.

Nagyon fontos számunkra Jézus üzenete. Mire építem az életemet? Mi az alapja az életemnek? Jézus az alapja az életemnek, Isten Igéje az alapja az életemnek, vagy erre a látható világra építek, a látható dolgokban bízok? 

Jézus szerint kétféle ember van: az okos és a bolond. Kétféle hozzáállás. Az egyik Isten felé fordul és megfogadja Isten tanácsait, beszédét, és erre építi fel az életét. Istenben bízik, hisz az Ő ígéreteiben, túlnéz a látható világon a láthatatlanba, és hit által megragadja azt. A másik nem veszi figyelembe Istent, sem az Ő beszédét, saját elképzelései szerint alakítja az életét, legjobb látása szerint, saját erejére támaszkodva küszködik, hogy fenntartsa életszínvonalát.

Egy alap van, amelyen megáll a mi építményünk. Ez a KŐSZIKLA. És ez a kőszikla nem más, mint Jézus Krisztus. Ha Ő rá építünk, építményünk a nehézségben is megáll, házunk kibírja a próbákat, nehéz időket. Ellenkező esetben a teljes pusztulás vár ránk, ahogyan Ő mondja a fent idézett igében. Ha ebben a világban bízunk és reménykedünk, hamar az összeomlás veszélye fog fenyegetni, és a világ elsodor minket is a nagy pusztulás felé, amely felé ő maga is tart.


1Korinthus 3:11
"Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, amely a Jézus Krisztus. "
A reménytelenség, a csüggedés, a keserűség, a kilátástalanság, a sikertelenség mind ennek a világnak a gyümölcsei, de Isten kínál jobbat. Ő kínál élő reménységet, örömöt, békességet, biztos jövőt, sikereket. Ő benne kell bízzunk a nehéz időkben és megfogadjuk Jézus beszédeit. Ne csak hallgassuk Isten beszédét, cselekedjük meg azt.

Hiszem, hogy az ember kudarca Isten Igéjének meg nem cselekvéséből fakad. Ezt láttuk Izráel népének történetéből. Viszont Jézus megkönnyítette számunkra az Ő beszédeinek megcselekvését. Elküldte az Igazságnak Szellemét, hogy segítsen nekünk. Isten Szent Szelleme a Segítő, a Pártfogó, a Vigasztaló, a Bátorító. 

Zsidók 3:12
"Vigyázzatok, testvéreim, senkinek ne legyen közületek hitetlen és gonosz szíve, hogy elszakadjon az élő Istentől." 
A mi legjobb hozzáállásunk ugyanaz, mint a Mózes vagy Jézus hozzáállása. Istenhez menekülni és Hozzá kiáltani segítségért, őt dicsérni az Ő nagyságáért, nehéz helyzetben is Őt magasztalni, megemlékezni az Ő hatalmas tetteiről, arról az óriási áldozatról, amit értünk hozott a kereszten. Ő mindezt azért tette, hogy nekünk legyen örök életünk, üdvösségünk. A zúgolódás, hálátlanság, elégedetlenség csak eltávolít Istentől.  

Vessük le azt az alapot, ami megingathatatlan, rendületlen, szilárd, biztos, örökkévaló, és erre építsük az életünket, a házunkat, hogy amikor jönnek az esőzések, szelek, próbák, nehézségek, kemény idők, akkor meg tudjunk állni. Márpedig a zápor eleredt, az árvíz itt van, feltámadtak a szelek. Megáll-e a házam? Megáll-e a házad? 

Fogadd meg Isten beszédét:

2Mózes 33:21
"És ezt mondta az Úr: Van itt hely nálam, állj a kősziklára!" 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése