Bevallások ideje!

Adóbevallások ideje van, és elgondolkoztam a bevallás fogalmán, hogy Bibliai szempontból is mennyire fontos a bevallás, megvallás fogalma.

Minden évben egyszer minden ember be kell vallja, hogy milyen jövedelme volt az elmúlt egy év alatt, hogy aztán az állam adót hajtson be utána. A Bibliában is beszél Isten a bevallásról, de nem jövedelmi bevallásról, hanem bűn bevallásról. Istennél viszont fordítva működnek a dolgok.

A Biblia azt írja, hogy a bűn fizetsége a halál. Aki bűnt cselekszik, az fizetni fog egy nagyon drága árat, és pedig örök halállal, Istentől örökké tartó távolléttel, kárhozattal fog fizetni. De aki Isten előtt bevallja a bűnét, bűneit, megvallja, az nem kell fizessen. Amíg ebben a világban akkor kell fizess, ha bevallottad, Isten előtt akkor menekülsz meg a fizetéstől ha megvallod, bevallod a bűneid. Érdekes, nem?

Adóbevallás területén azt tapasztaltam, hogy az emberek arra törekednek, hogy egyéni vállalkozásaikat veszteségbe hozzák ki, vagy minél kevesebb jövedelmet vallanak be, azért, hogy ne kelljen sok adót fizetni. Istennél, amint mondtam, fordítva működnek a dolgok. Minél többet vallasz be, annál kevesebbet kell majd fizessél. Sőt, ha az egészet bevallod, akkor teljesen fel fogsz szabadulni a fizetség terhe alól.

Az adósság nagy teher. Ha egy ember bevallja a jövedelmét becsületesen, és adót kell fizessen, de nem tudja kifizetni, felgyűl az adósság, nagy a kamat, egyre nagyobb lesz a nyomás az idő múlásával. Már nem tud aludni rendesen, a gondolatai folyton azon járnak, hogyan tudná rendezni az adósságot.

A Biblia azt írja, hogy mindannyian bűnben születtünk. Ez még nem elég, hanem az ember élete során egyre többet vétkezik, egyre több bűnt követ el. Mivel ezeknek az elkövetett rossz cselekedeteknek van fizetsége, ezért az adósság egyre nagyobb lesz. Az ember pedig tudja, amikor vétkezik, hogy nem helyesen cselekszik, mert így lett teremtve. És azt is tudja, hogy egyszer majd meg fog fizetni. Az adósság, ahogy egyre nagyobb lesz, a teher is egyre nagyobb lesz.

Ezt a terhet, ami a bűneink súlya, a lelkünk érzi a legjobban. Miért? Mert a lelkünket terheli. Ha pedig a lelkünknek nincsen békessége a testünkben, akkor nyugtalan, fáradt, zaklatott, vergődik, és ez kihat a testünkre is. Nem a test kell ép legyen ahhoz, hogy a lelkünk ép legyen benne, hanem a lelkünk kell rendben legyen ahhoz, hogy a testünk is rendben legyen.

Nézzük meg mit mond Dávid a 32. zsoltárban a bűn elhallgatásáról:

Zsolt 32:3-4

"Míg hallgattam, kiszáradtak csontjaim, egész nap jajgatnom kellett. Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, erőm ellankadt, mint a nyári hőségben."

Minden egyes ember, aki ezen a földön él, megtapasztalja ezt a terhet. És ahogy telik az idő, a teher egyre nagyobb, a lélek egyre jobban vergődik az emberben, mígnem megmentője után kiált.

Isten, a történelem folyamán, mindig szólt az emberhez, és arra bátorította, hogy forduljon hozzá ezzel a problémával, mert Ő tudja a gyógymódot erre. Arra biztatta az embert, hogy forduljon el a rossztól, és vegye igénybe Isten segítségét, vallja meg előtte az elkövetett rossz cselekedeteket, hozza napvilágra azokat, és bocsánatot nyer, majd új életet. Voltak, akik éltek a lehetőséggel, voltak, akik nem. Dávid király az egyik volt azok közül, akik megismerték Isten hatalmas kegyelmét, irgalmát, bocsánatát.

Zsolt 32:5

"Megvallottam neked vétkemet, bűnömet nem takargattam. Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az Úrnak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem."

Dávid élt a lehetőséggel. De ez a lehetőség csak Isten népének volt felajánlva azért, hogy miután ők megtapasztalják bűneik bocsánatát, tovább közvetítsék a világ nemzetei számára, mert Isten minden embernek meg akart bocsájtani. Izráel népe nem tudta ezt a küldetést véghez vinni.

Ezért Isten egy új tervet dolgozott ki az egész világra nézve. Elküldte egyetlen Fiát, názáreti Jézus Krisztust, hogy Ő kifizesse minden embernek az adósságát, minden ember elkövetett bűnének fizetségét kifizesse. Jézus véghez vitte a küldetést. Lerótta a fizetséget, szenvedett, megtöretett a mi bűneinkért. Megváltott minket.

Mégis sok ember napjainkban viszi a terhet, cipeli az adósság terhét. Nincs lelki békessége, nyugalma, zaklatott, el van fáradva lelkében. Vannak, akik nem tudnak róla, hogy van megoldás, vannak, akik tudnak róla, de nem fogadják el, és vannak, akik hallották, elfogadták, és felszabadultak az adósság terhe alól. Ezek az utóbbiak az igazán boldog emberek. Idézném újból Dávidot:

Zsolt 32:1-2

"Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett. Boldog az az ember, akinek az Úr nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság."

 Én is elsősorban ennek tulajdonítom boldogságomat. Hogy nem takargattam vétkeimet, hanem bevallottam azokat Isten előtt. Ez volt a legnagyszerűbb bevallás az életemben. De ahhoz, hogy ezt meg tudjam tenni, szükségem volt arra a személyre, aki feláldozta magát értem, hogy kifizesse az én adósságomat.

Hallottam arról, hogy Jézus értem is meghalt, kifizette az adósságomat, és arra vár, hogy odamenjek hozzá, hogy a terhet levegye a vállamról. De nemcsak várt, hanem hívott is. Szólt, hogy ne féljek megtenni ezt a lépést, mert jó származik belőle nekem. A hívás mindenki számára szól ma is:

Máté 11:28-30 

"Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű."

 Ő egy másik igát kínál fel mindenkinek, ami könnyű és gyönyörűséges, mert nem kell többé a bűn terhét cipelni, a lélek megnyugvásra talál benne, azaz Jézusban. Ez gyakorlati dolog. Én megtapasztaltam az életemben, és sokan mások is. Meg lehet szabadulni a bűntől és annak terhétől. Jézus ezért jött el. Ezt meg lehet tapasztalni. A lényeg az, hogy őszintén Isten elé járuljunk Jézus áldozatán keresztül és bevalljuk neki a bűneinket azért, hogy Ő meg tudjon bocsájtani. Ehhez ad Ő emberi segítséget. Olyan embereket, akik segítenek ebben. Akik imádkoznak szabadulásért.

Aki pedig megvallja bűneit, az boldog ember lesz, mert felszabadul a teher alól. Aki meg felszabadult, az többé nem fog vétkezni, legalábbis nem tudatosan. Persze történnek dolgok, senki nem tökéletes, de aki elfogadta Jézust Megváltójának, annak van egy jó közbenjárója, védőügyvédje a Mindenható Isten előtt, és Ő közbenjár mindazokért akik elfogadják Őt Szabadítójuknak.

Lehet, hogy furcsán hangzik sokak számára az, hogy aki egyszer megvallja Isten előtt a bűneit, többé nem fog tudatosan vétkezni. Erre szolgál egy nagyon szép történet Jézus életéből.

Jn 13:3-10

"Jézus jól tudva, hogy az Atya mindent kezébe adott, és hogy az Istentől jött, és az Istenhez megy: felkelt a vacsorától, letette felsőruháját, és egy kendőt véve, körülkötötte magát; azután vizet öntött a mosdótálba, és elkezdte a tanítványok lábát mosni, és törölni azzal a kendővel, amellyel körül volt kötve. Eközben Simon Péterhez ért. Az így szólt hozzá: "Uram, te mosod meg az én lábamat? "Jézus így válaszolt neki: "Amit én teszek, most még nem érted, de később majd megérted. "Péter így szólt hozzá: "Az én lábamat nem mosod meg soha." Jézus így válaszolt neki: "Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám. "Simon Péter erre ezt mondta neki: "Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet, sőt a fejemet is! "Jézus így szólt hozzá: "Aki megfürdött, annak csak arra van szüksége, hogy a lábát mossák meg, különben teljesen tiszta."

Jézus az utolsó vacsorán megmossa a tanítványai lábát. Amikor Péterhez ér, ellenállásba ütközik, mert Péter nem tudja elfogadni, nem érti Jézus megalázkodását. Viszont Jézus azt mondja, hogy ha nem mossa meg, akkor semmi köze nem lesz hozzá. Erre Péter azt mondja Jézusnak, hogy ne csak a lábát mossa meg, hanem a kezét, meg a fejét is.

Jézus viszont rávilágít arra, hogy aki már teljesen megtisztult, az nem kell újból megfürödjön, hanem elég, ha a lábát megmossa. Tehát, ha ezt lefordítjuk, akkor azt látjuk, hogy ha egyszer Jézus megtisztít téged a bűneidtől az Ő vérével, akkor már nem fogsz bemocskolódni olyan mértékben, amilyen azelőtt voltál. De mivel ebben a világban járunk-kelünk, ezért a lábunk néha beporosodik, bemocskosodik és szükségessé válik a lábmosás. Ezt szintén Jézus végzi el az életünkben. Ő mellettünk áll attól a pillanattól fogva, hogy közünk lett hozzá, azáltal, hogy hagytuk, hogy megmosson minket. Nem futhatunk ki ebből a világból. Fogunk néha ballépéseket elkövetni, de Jézus mindig ott van és közbenjár az Atyánál értünk.

Így a bevallások idején arra buzdítok mindenkit, hogy szabaduljon meg az adósság terhétől, vallja be Istennek bűneit, hogy az adósság meg legyen semmisítve.

Még egy nagyon fontos dolog! Ahogyan az adóbevallásoknál közeledik a határidő, és egyre sürgetőbbé válik a dolog azok számára, akik még nem tették meg, úgy Istennél is van egy határidő. Ez a határidő földi életünk vége, amiről nem tudjuk, hogy mikor van. Amíg még az ember él itt a földön, van rá lehetősége, hogy rendezze az életét.

Ez a döntés kihat majd egy örökkévalóságra. Ha lejár földi életünk már nem tudunk változtatni. Másodsorban pedig közeledik az az idő, amikor Jézus visszajön, és lejár a kegyelemnek az ideje. A türelmi idő Isten részéről egyszer le fog járni. Tegyük meg ezt a fontos lépést az életünkben. Isten meg akar ajándékozni bennünket. Az Ő ajándéka az örök élet. Erre a bevallásra buzdítok mindenkit, meg a másikról sem kell megfeledkezni!

Róma 6:23

 "Mert a bűn zsoldja a halál, 

az Isten kegyelmi ajándéka pedig

 az örök élet Krisztus Jézusban, 

a mi Urunkban."