„Vajha igazgattatnának az én
útjaim a te rendeléseid megőrzésére!” Zsoltár 119; 5
Egy vágy, egy sóhajtás
fogalmazódik meg ebben a versben: „Bárcsak mindig egyenesen járnék utadon, s
hűségesen követném törvényedet!” – mondja az egyszerű fordítás. Ez annak az
embernek sóhajtása, aki megismerte Istent, aki személyesen átélte a találkozást
Jézus Krisztussal, akinek az életét az ige megváltoztatta.
Aki megtisztult és bárány
lelkületet kapott, az már nem akar többé a sárban hemperegni, mint a disznó.
Egyszer hallottam egy prédikációban, hogy kétféle lelkület létezik az
emberekben. A disznó lelkület és a bárány lelkület. A disznó lelkület a világi
emberben él, és ez szereti a pocsolyát, a fürdőzést a sárban. Én is valamikor
ilyen lelkülettel rendelkeztem. Akárcsak a disznó, jól éreztem magam a
pocsolyában, a sáros fertőben hemperegni. De, amikor az embert Jézus Krisztus
hívja magához, akkor a pocsolya elkezd kényelmetlenné válni. Minél többet
hallottam az igazságot, annál kényelmetlenebb volt a pocsolya. És aki elfogadja
Jézus hívását, azt Ő megtisztítja. Más emberré lesz. Megváltozik. Más
lelkületet kap. A Bárányét.
Én is így lettem bárány
lelkületű. A bárány pedig nem szereti a pocsolyát. Ha beleesik is igyekszik ki
belőle, de gyorsan. A bárány lelkület tiszta, nem szereti a mocskot. Ilyen
lelket, szellemet ad az Úr, a Mindenható. Az Ő Szellemét.
És amikor az ember beleesik a
pocsolyába, akkor látja, hogy mennyire esendő, mennyire gyenge Isten nélkül.
Látja, hogy ha Isten nem segít, akkor visszamegy a pocsolyába hemperegni. De,
aki megízlelte a mennyei ízeket, az felsóhajt: bárcsak…, vajha… járhatnék
egyenesen mindig a te utadon. Az útmutató Isten beszéde, igéje, rendelései, bizonyságai,
határozatai. Ezeknek megőrzése által tud az ember egyenesen járni. De ez még
nem elég.
Ezért adta Isten az Ő Szellemét,
hogy segítsen. Az ember csak úgy tud tiszta, bűn nélküli életet élni, ha Isten
segít ebben. Ezt emberi erőből nem lehet megtenni, mert az ember velejéig
romlott. A Bibliában olvasni lehet erről a romlottságról, ami jellemző ma is,
úgy hívják: a teljes romlottság tana:
„Amint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is; nincs, aki
megértse, nincs, aki keresse az Istent. Mindnyájan elhajlottak, egyetemben
haszontalanokká lettek; nincs, aki jót cselekedjék, nincsen csak egy is.” Róma
3; 10-12
Bárcsak…, vajha…, kiált fel a
zsoltáros, kiáltok fel vele én is. Dávid már több ezer éve felismerte a
boldogság titkát, az igazi boldogság titkát:
„Boldog az, akinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett.
Boldog ember az, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít, és lelkében csalárdság
nincsen.” Zsoltár 32; 1-2
Ma már Jézus Krisztusban
hívőként megtapasztalhatja minden ember ezt a boldogságot. Megtapasztalhatja
minden ember a bárány lelkület csodálatos tisztaságát, a Szent Szellem erejét,
Isten segítségét a bűnnel szemben való harcban. Mert a pocsolya ellen csak a
bárányok rúg-kapálnak. A disznók ma is jól érzik magukat benne.
4 megjegyzés:
Érdekes dolog ez a boldogság. A világ mennyire becsapja az embereket, amikor elmondja nekik, hogyan lehetnek boldogok (pl. ha mindig elég pénz van a zsebében, hogy bármit megvehessen). Ezzel szemben a Biblia szerint a boldogság ott kezdődik, ahol istenfélelem van.
Köszi, jó gondolatok voltak!
Köszönöm a kommentet infa. Régóta olvaslak, sokat inspiráltak írásaid, tanulmányaid. Az Úr áldását kívánom életedre, gyülekezetedre. Amúgy érdekes ellentétnek tűnik,vagy összeférhetetlenségnek, de tudjuk, hogy nem az, amikor azt mondjuk, hogy félelemből boldogság származik. Persze istenfélelemről beszélünk. Érdekes...
A félelem alatt én inkább tiszteletet, csodálatot értek, amikor felnézek valakire, és ámulatba esek tőle.
Egyébként köszönöm a jókívánságokat! Hasonló jókat neked is! ;)
Tudjuk viszont azt is, hogy a félelem, istenfélelem rejt igazi félelmet is Attól, aki teremtett minket. Az Ő ítéleteire gondolva, Őt persze tisztelve, csodálva, nem nyújtjuk ki kezünket a gonoszra, eképpen bölcsességet nyervén és úgy járván, ahogyan Ő szeretné.
"Ímé az Úrnak félelme: az a bölcsesség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás." Jób 28;28
Megjegyzés küldése