2012. július 8., vasárnap

Találkozások Jézussal: "Monda néki Jézus: Én vagyok az, ..."

Nagy izgalommal folytatom a sorozatot, amelyet egyre nagyobb meggyőződéssel úgy látok, mint az Úrtól való üzenetet a ma keresztény embere számára. Semmi nem véletlen, ahogyan az sem, hogy neki fogtam ennek a sorozatnak még a bizonyos "videó" megismerése előtt, és hogy "az" része lett ennek a sorozatnak. A mostani részben egy csodálatos találkozást szeretnék olvasóim elé tárni, ami biztos sokak számára ismerős, de úgy gondolom, hogy az elmúlt események fényében kicsit másképp lesz látható.


Egy asszonyról van szó, aki találkozik a názáreti Jézus Krisztussal, és ennek a találkozásnak köszönhetően az élete gyökeresen megváltozik. Mindezen események kb. kétezer évvel ezelőtt történtek, de annál aktuálisabbak, mint ahogy mi azt gondolnánk.
A történet, amiről írni szeretnék, János evangéliuma 4. részében található írva. Jézus találkozása a samaritánus nővel. Az egész igerészt nem fogom beidézni, mindenki olvassa át, ha gondolja. Helyenként a fontosabb igéket tenném majd be.

Azt láthatjuk a történetből, hogy Jézus szóba elegyedik egy samáriai asszonnyal, aki éppen a kútra megy vízért. Amikor Jézus megszólítja, az asszony elcsodálkozik, hiszen tudja róla, hogy zsidó ember, és azt is tudja, hogy zsidók nem érintkeznek samáriaiakkal. Jézusnak viszont más szándékai vannak, hiszen Isten ajándékáról kezd beszélni a nőnek, meg arról az élő vízről, amit ő tudna nyújtani az asszonynak.

És itt idézném az igét:

"Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik, hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz ő benne." János 4,14

Tudjuk azt egy másik igéből, hogy Jézus a Szent Szellemről beszélt.

"Az ünnep utolsó nagy napján pedig felálla Jézus és kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jöjjön én hozzám, és igyék. A ki hisz én bennem, amint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből. Ezt pedig mondja vala a Szellemről, amelyet veendők valának az ő benne hívők, mert még nem vala Szent Szellem, mivelhogy Jézus még nem dicsőítteték meg." János 7,38

Az asszony kijelentést kap a Szent Szellemről, de ezt még nem érti, testi szinten gondolkozik. De szeretné azt a vizet. Viszont egy nagy igazságot mond neki Jézus, ami számunkra nagyon fontos: HA megismertük ŐT, Ő ad nekünk valamit, ami BENNÜNK lesz, amiből mi táplálkozhatunk. Valami, ami megelégíti a bennünk levő szomjúságot Isten iránt, ami nem kívülről jön, hanem belülről. Hangsúlyozom: belülről. Miután befogadtuk, természetesen.

A következő versekben személyes életére vonatkozó kijelentéseket kap az asszony, amiből rájön arra, hogy akivel beszél, az próféta. Mert hiszen a próféták voltak azok, akik meg tudtak jeleníteni olyan dolgokat, amelyek titkok voltak, és ezt Isten beavatkozásával tették.

Jézus bizonyságot tesz az Atyáról, miután már beszélt a Szent Szellemről. Megjelenik a teljes Szentháromság előttünk. De csak akkor, amikor Jézus saját magát is kijelenti:

"Monda néki az asszony: Tudom, hogy Messiás jő (aki a Krisztusnak mondatik), mikor eljő az, megjelent nékünk MINDENT. Monda néki Jézus: ÉN VAGYOK az, aki veled beszélek." 
János 4,25-26

Az asszony tudta, hogy kell jöjjön a Messiás, a Krisztus, a Felkent, aki MINDENT megjelent az ő népének. Miért hangsúlyozom a mindent? Mert nem maradt SEMMI, amit Jézus Krisztus ne jelentett volna ki földi ittléte alatt, vagy feltámadása után. Minden benne van a BIBLIÁBAN. Az asszony is úgy tudta, hogy megmond mindent, amire az embereknek szüksége van. Az asszony megtapasztalta Isten kijelentését, amikor Krisztus kinyilatkoztatta a Szent Szellemet, az Atyát és nem utolsósorban Önmagát, mint Messiást, Krisztust, a VAGYOK-ot, aki először az égő csipkebokornál jelentette ki magát ilyen módon.

Milyen hatással volt ez az asszony életére? Elment és az embereket Jézushoz vezette. Az a felismerés, ami az asszonytól jön így hangzik: 

"Jertek, lássatok egy embert, aki megmonda nékem mindent, amit cselekedtem. Nem ez-é a Krisztus? Kimenének azért a városból, és hozzá menének." János 4,29-30

Kérdés formájában hangzik el az asszony szájából a felismerés, helyet hagyva ezzel a vizsgálatnak: mindenki döntse el maga, hogy az-é a Krisztus, miután találkozott vele. És az emberek hozzá mennek, mármint Jézushoz.

Az asszony élete már nem ugyanaz volt. Amit látott és hallott az megváltoztatta az életét, arról kellett beszéljen másoknak. És ezt meggyőződéssel tette, hirdette a Krisztust. És az emberek hittek neki, sokan elhitték, amit mondott Jézusról.

"Abból a városból pedig sokan hivének benne a Samaritánusok közül annak az asszonynak beszédéért, aki bizonyságot tett vala, hogy: Mindent megmondott nékem, amit cselekedtem." 
János 4,39

Miután találkozott az Úrral, bizonyságot tett Róla az emberek előtt, ahogyan az rendjén van az Ige alapján, hiszen ma ha valaki megtér és átéli az Úrral való találkozást a Szent Szellem által, ugyanez a hatás lesz életére jellemző. De történik valami érdekes egy kis idő után. Az emberek kérik Jézust, hogy maradjon velük, Ő meg is adja szívük kérését, náluk marad két napig és akkor történik ez az érdekes dolog, ami számunkra nagy tanulság kell legyen:

"És sokkal többen hivének a MAGA BESZÉDÉÉRT, és azt mondják vala az asszonynak, hogy: Nem a te beszédedért hiszünk immár: mert magunk hallotuk, és tudjuk, hogy bizonnyal ez a világ üdvözítője, a Krisztus." János 4,41-42

Az asszony elvezette Krisztushoz az embereket, de amikor a Krisztus beszéde eljutott hozzuk az eredeti forrásból, már nem az asszony volt előtérben, hanem KRISZTUS BESZÉDE. Mert amikor egyenesen Isten beszédéből ismered fel a Krisztust az nem hagy kétséget maga után. Az emberek azt mondták, hogy hallották és TUDJÁK. Meggyőződtek Isten Igéjéből a Krisztusról.

Mi számunkra az üzenet, mai keresztény embereknek, akik vágyunk Krisztusra? 
HALLGASSUK és TUDJUK meg, ISMERJÜK meg ISTEN BESZÉDÉBŐL a KRISZTUST!!!

Mert az Írások, a próféták, a törvény, az EGÉSZ BIBLIA JÉZUS KRISZTUS - ról tesz bizonyságot, aki a VILÁG ÜDVÖZÍTŐJE. Ő tudja megmenteni a lelkünket, Ő tud megtartani minket, ragaszkodjunk hozzá.

Az emberek ma is, ahogyan kétezer évvel ezelőtt, a "maga beszédéért" kell higgyenek Benne. Isten beszéde nagyon fontos, sőt a legfontosabb egy ember életében, aki felismerte bűnösségét, aki felismerte, hogy szüksége van megmentésre, üdvözítésre.

Az írott Ige a Szent Szellem által életeket formál át most is, ahogyan kétezer éve tette, véleményeket formál át, értékrendeket formált át, gondolkodásmódot formál át, és irányt mutat egy királyság felé, ami azok számára lett elkészítve, akik szeretik Őt, a Krisztust, az Urat, Jézust.

Legyen tanulság mindannyiunk számára ez a történet. Figyeljünk Isten beszédére, szeressük az Ő Igéjét, olvassuk azt, mert Ő ma is kijelenti magát az Ő beszédén keresztül. 

Péter apostol szavaival szeretném befejezni, aki felismerte ezt a nagy igazságot:

"Uram, kihez mehetnénk? 
Örök életnek beszéde van te nálad. 
És mi elhittük és megismertük, 
hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia." 
János 6,68-69


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése