119. Zsoltár 7

„Hálát adok néked tiszta szívből, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire.”

Zsoltár 119; 7

Ki az mai világunkban, aki valamiért hálás tud lenni? Ki az, aki meg tud emlékezni arról minden nap, hogy életet kapott, hogy láthat a szemeivel, hogy hallhat a füleivel, hogy foghat a kezeivel, hogy járhat a lábaival, hogy érezheti a tömérdek finom illatot, amelyet szebbnél szebb virágok árasztanak? Ki az, aki hálás azért, hogy dolgozhat, hogy ezért pénzt, fizetséget is kap? Ki az, aki keresi azt a személyt, aki mindezeknek az áldásoknak a forrása, hogy megköszönje neki? A válasz a fenti igében található: akinek tiszta a szíve.

Mit takar a tiszta szív kijelentés? Hogyan tisztul meg az ember szíve? – tesszük fel a kérdést.

A tiszta szív előző állapota gondolhatjuk, hogy más volt. Mondhatjuk, hogy nem volt tiszta, sőt azt is mondhatjuk, hogy tisztátalan volt. Tele volt gonoszsággal, hogy tovább fokozzam. Erről ír Isten igéje, Jézus is erről tett bizonyságot:

„Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, káromlások. Ezek fertőztetik meg az embert; …” Máté 15; 19-20a

Ez az ige olvasása után azt mondhatom, hogy minden rossz, gonosz forrása az emberben az ő szíve. Éppen ezért, mivel az élet a szívből indul ki, onnan meg csak gonoszság jön ki, ezért az ember alapjáraton gonosz, és ha akarna is jó lenni, nem tud:

„Mert tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó; mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom. Mert nem a jót cselekszem, melyet akarok; hanem a gonoszt cselekszem, melyet nem akarok.” Róma 7; 18-19

Sajnos ezek után rá kell döbbenjen az ember, hogy semmi jó nincs benne, és jót cselekedni sem tud igazából. Ebből ered mai világunkban a hálátlanság is az emberekben és az elégedetlenség. Mert az elégedetlenség szüli a hálátlanságot és a gonoszságnak ezek csak a gyújtószikrái.

Ezért kellett a Szabadító, ezért kellett a Megváltó, ezért kell az ige. Mert Isten beszéde képes csak arra, hogy elhatoljon az emberi szív legmélyebb bugyraiba, hogy megtisztítsa azt. Ezért kellet Jézus Krisztusnak eljönnie, mert egyedül Ő tudta orvosolni ezt a problémát. Egyedül Ő tudja ma is megigazítani, megtisztítani, egyenesbe állítani az ember szívét, életét. Aki benne hisz, az megigazul hit által és szíve megtisztul, mert az Ő drága vére megtisztítja azt.

A „megtanítottál” szó a fenti igében csodálatos jelentéseket takar az óhéber szerint: edz, hozzászoktat, tanít. Aki hisz Jézusban, azt Ő megtanítja másképp élni, hozzászoktatja az Ő szabályaihoz, edzi az embert az Ő igéje által. Az ember élete ettől megváltozik. Sokkal szebb lesz, sokkal jobb lesz, sokkal tisztább lesz. Isten a fertőzést eltávolítja Jézus Krisztusban az ember szívéből. Mert ez a világ az, ami megfertőzi az emberek szívét, e világ mögött pedig az ősi kígyó, a Sátán áll. Ez a világ az, ami félrevezeti az embereket, megtéveszti őket hamis dolgokkal, ideig-óráig tartó örömökkel, amik véget érnek hamar. Akárcsak az ember élete.

De Isten ennél sokkal jobbat kínál. Örök életet, örök boldogságot, örök tisztaságot, örök igazságot, igaz ítéletet. Aki megtapasztalta ezeket az igazi áldásokat, akinek eltávolította Isten a szívéből a fertőzést, aki hozzászokott Isten beszédéhez, aki megedződött Isten kegyelmében, az tud hálás lenni, az tud köszönetet mondani, az tud dicséretet mondani Annak, aki mindezt az életében elvégezte.

„Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol voltatok, közel valókká lettetek a Krisztus vére által. Mert Ő a mi békességünk…” Efézus 2; 13-14a