Jézusnak a Bibliában sok botrányos kijelentése van, amelyek ma már számomra egyértelműek, de valamikor felháborítónak találtam. Mindaddig, amíg meg nem ismertem Őt személyesen. Sokak számára, akik még nem ismerik Őt, szintén botrányosan hangzanak ezek a kijelentések.
Eddigi írásaimban mindig olyan dolgokról írtam, amik személyes tapasztalatok alapján megmaradtak bennem a kereszténységgel kapcsolatosan. Volt egy előző életem, amikor Isten nélkül éltem, és most van egy új életem, amit Istentől kaptam. Ebben az új életben, már sok mindent másképpen látok, mint azelőtt, a véleményem sok mindenről megváltozott, és ezeket a változásokat próbálom olvasóközönségem elé tárni olyan módon, hogy az érthető legyen. Szerintem vannak azok között, akik olvassák olyanok is, akiknek még nem változott meg a gondolkodásmódjuk olyan formán, mint nekem. Ez a bejegyzés is egy ilyen változást ír le.
A testvéri szeretetről én, hogy őszinte legyek, nem sokat tudtam. Egy testvérem van földi szüleimtől, aki korban sokkal nagyobb, mint én, ezért nem sok időt töltöttünk együtt, amire vissza tudnék emlékezni. Mikor még kicsi gyerek voltam, akkor voltak idők, amiket együtt töltöttünk. Ezekre kedvesen emlékszem vissza, mert ragaszkodtam a testvéremhez gyermeki szinten, ragaszkodtam a vele töltött élményekhez, de ezek hamar elmúltak, mert ő elkerült otthonról, és ezek az élmények megszűntek. Maradtak nekem a barátok. De valahol belül mindig vágytam egy testvérre, akihez fordulhattam volna, akit szerethettem volna. Ahogy felnőttem már nem találkoztunk olyan sokat a testvéremmel, igazából nem volt időnk megismerni egymást, neki családja lett, majd nekem is, és mind a mai napig keveset találkozunk.
Viszont a testvéri szeretetről megvolt a véleményem. Úgy gondoltam, hogy a testvérek össze kell tartsanak jóban, rosszban, kell szeressék egymást, kell segítsenek egymáson, egy család kell, hogy legyenek. És semmi nem szabad elválassza őket.
És akkor jött a képbe Jézus kijelentése. Mivel szerettem tévézni gyerekkoromtól fogva, ezért sokszor láttam a Jézus életéről szóló filmet, mert minden húsvétkor vetítették. Sokszor elgondolkoztam dolgokon, amit láttam, de sehogy sem értettem. Egyik ilyen jelenet sokáig megmaradt bennem, és nagyon kiábrándítónak találtam.
"Ekkor megérkeztek anyja és testvérei;
kint megállva beküldtek hozzá, és hívatták őt.
Körülötte pedig sokaság ült, és szóltak neki:
"Íme, anyád, a fivéreid és nővéreid odakint keresnek téged!"
De ő így válaszolt nekik:
"Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?"
És végignézve a körülötte körben ülőkön, így szólt:
"Íme, az én anyám és az én testvéreim.
Aki az Isten akaratát cselekszi,
az az én fivérem, nővérem és az én anyám."
Márk 3,31-35
Na, mondom, ez igen. Ez a Jézus, ez aztán csúcs. Mindenki azt mondja róla, hogy tökéletes, szereti az embert, csupa jó dolgokat tett itt a földön, erre fel ő megtagadja az anyját, a testvéreit és más, számára idegen embereket nevez meg testvérként. Hú de botrányos volt ez számomra. Ezt nagyon nem értettem. Hogy tehet ilyet, jönnek a testvérei, anyja, látni akarják, ő kellene fusson feléjük, hiszen a családja. Erre fel ő ilyeneket mond. Hát nagyon sokáig zavaró tényező volt ez bennem.
És, ami érdekes: miután megismertem Jézust, megértettem ezt a dolgot, de azt láttam más embereknél, akik világiak, hogy számukra ugyanolyan zavaró tényező ez a dolog, mint az én számomra volt. És a döbbenet az, hogy nem lehet úgy elmagyarázni, hogy meg is értse azt az ember.
EZT ÁT KELL ÉLNI!!!
És én Isten hatalmas kegyelméből át tudtam élni, milyen dolog ez. Hogy Jézus szavai mennyire igazak, mennyire valóságosak, mennyire egyértelműek. De mindezt csak akkor tudtam megérteni, amikor Isten hatalmas családjának tagja lettem. Nekem is Isten lett az Atyám, Jézus lett a nagy testvérem, és mindaz, aki cselekszi Isten akaratát, édes testvéremmé vált.
Mikor először hallottam, hogy keresztények testvérnek szólítsák egymást, gondoltam ez egy olyan cím, amit ők találtak ki. Egyfajta szektabarát megszólítás. Ilyen titkos társaságok jutottak eszembe, meg a gyerekkori vértestvérség, mikor megvágtuk egymás ujját és összeszorítottuk, hogy mostantól vértestvérek vagyunk.
Nem éreztem át, és nem is érezhettem át azt, amit ők. Mindaddig, amíg én is családtag lettem. Mikor Isten kegyelme átjárta az életemet és elfogadtam a megváltást, az életem gyökeresen megváltozott. Találkoztam emberekkel, akik már keresztények voltak, és engem is továbbvittek ezen az úton. Meg jöttek utánam mások, akik ugyanazt átélték, mint én. Megtapasztalták Isten bocsánatát, békességét, örömét. Beleszülettek ebbe a nagy családba velem együtt. És mindannyiunknak egy Atyánk lett. Egy mennyei édesapánk, aki újjászült bennünket az Ő Igéje által.
Sok emberrel ugyanazokat az élményeket éltük át, ugyanaz lett az életcélunk, ugyanaz lett életünknek értelme, ugyanaz lett a beszédtémánk, és mindezeket az élményeket meg akartuk osztani másokkal. És ez az Atya, aki a MI ATYÁNK lett, az Ő Fiában összekötött bennünket. Egy láthatatlan kötelék jött létre közöttünk. Sok ember egy helyen, akiknek sok különböző tulajdonságaik voltak, de egy dologban eggyé lettek. Mindnyájan ugyanattól az Atyától kaptunk bűnbocsánatot, örömet, békességet, szeretet, hitet, kegyelmet.
TESTVÉREK LETTÜNK.
És Isten szeretete összefont bennünket. És örülünk egymásnak, amikor látjuk egymást, megismertük egymást, elfogadtuk egymást, tanítjuk egymást, korrigáljuk egymást, és szeretjük egymást. És el kell, hogy mondjam, hogy most már értem, miről beszélt Jézus. Saját földi testvéreinkkel, szüleinkkel nincs olyan kapcsolatunk, mint egymással, korosztálytól függetlenül. Itt kaptunk Istentől testvért, anyát, fivért, nővért, pontosan úgy, ahogyan Jézus mondja.
Különben az övéi sem tudták elfogadni a beszédeit mindig. Egy kis Ige:
"Azután hazament, és ismét összegyűlt a sokaság,
úgyhogy ők még enni sem tudtak emiatt.
Amikor ezt meghallották hozzátartozói,
elindultak, hogy elfogják, mivel azt mondták: magán kívül van."
Márk 3,20-21
És azoknak az embereknek, akik ezt nem tapasztalták meg, azoknak furcsa ez a dolog, botrányos ez a dolog, hogy miért kellemesebb az időtöltés a testvéreinkkel, mint esetleg földi szüleinkkel vagy testvéreinkkel.
Itt nem zártam ki azt, hogy szüleinkkel vagy földi testvéreinkkel tartjuk a kapcsolatot, vagy szeretjük és tiszteljük őket.
És pontosan erről beszélt Jézus is. Ő azért jött, hogy Istennek sok fia legyen, hogy neki sok testvére legyen, hogy majd egyszer Isten országában együtt tudjunk örvendezni a mi mennyei Atyánk előtt, élvezve az Ő végtelen szeretetét.
"Hiszen ezeket az embereket Isten már a világ teremtése előtt ismerte.
Sőt, külön is választotta őket, hogy a Fiához hasonlóvá váljanak.
Igen, azt akarta, hogy Fia legyen az elsőszülött
a sok testvér között Isten nagy családjában."
Római levél 8,29 (Egyszerű fordítás)
"Ezért most már ti sem vagytok többé idegenek,
akik a nem zsidó népek közül jöttetek.
Polgártársai lettetek Isten népének,
és tagjai Isten nagy családjának."
Efézusi levél 2,19 (Egyszerű fordítás)
Szívem vágya az, mint magának Jézusnak, hogy még nagyon sok testvérem legyen Őbenne, akik megcselekszik Isten, az Atya akaratát, velem együtt.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése