Olvasva a Bibliát, pontosabban az Ószövetséget, Isten megmutatott valamit nekem, amit szeretnék megosztani olvasóimmal. Rövid leszek. Egy kis történetről van szó a Krónikák könyvéből, Roboám királyról, Salamon fiáról.
Az a történet, hogy miután Roboám király megerősödött a királyságában, elhagyta az Urat, az Úr törvényét pontosabban, és a nép utána ment. Ezért Isten megengedte, hogy az egyiptomi király betörjön a királyságba és elfoglaljon városokat. Majd Jeruzsálem következett. Eközben Isten prófétája megérkezik az isteni üzenettel: "Ezt mondja az Úr: mivel ti engem elhagytatok, én is a Sésák kezébe bocsátlak titeket." 2Krónika 12; 5
Mivel nem Isten beszéde szerint kezdett élni a király, a nép is követte a bűnbe és ennek meglett a következménye. A bűnnek mindig van következménye. És Isten üzenete is megérkezett. Mint ahogy ma is mindig megérkezik. Isten egy élő személy és én megtapasztaltam, hogy szól. Isten mindig figyelmeztet, szól az Ő beszéde, szolgája által. A kérdés az, hogy MI hogyan reagálunk. Az események kimenetele mindig a mi reakciónktól függ. Isten ránk bízta, hogy DÖNTSÜK el MI!
Kétféle lehetőség van: elutasítjuk Isten beszédét és viseljük a következményeket, vagy elfogadjuk Isten beszédét, megalázkodunk és élvezzük az Ő szabadítását!
Ebben a történetben a második verziót láthatjuk és úgy gondolom ez a helyes reakció Isten fenyítésével, figyelmeztetésével szemben. A bűn mindig Egyiptomnak nyit utat és annak királyának, aki nem más, mint e világ istene, a sátán. De Isten szól, figyelmeztet, és ha megfogadjuk, megszabadít, ahogyan Roboámmal is tette.
Nagyon tetszik Roboám reakciója Isten üzenetére:
"Akkor megalázák magokat az Izráel fejedelmei és a király, s mondának: Az Úr igaz! És mikor az Úr látta, hogy megalázták magokat, ekképpen szóla az Úr Semája prófétának: Megalázták magokat, nem vesztem el őket, hanem némi szabadulást szerzek nékik, és nem ontom ki az én haragomat Jeruzsálem ellen Sésák által..." 2Krónika 12; 6-7
Fontos elismerje minden hívő, hogy az Úr igaz és mi mindnyájan hamisak vagyunk, ahogyan Pál apostol is mondja a Római levélben:" Sőt inkább az Isten legyen igaz, minden ember pedig hazug..." Róma 3; 4
Ha szeretjük Istent és ragaszkodunk Hozzá, akkor az Ő beszéde iránymutató nekünk, életet jelent számunkra, hívők számára. Ebben az esetben reakciónk Isten fenyítésére, figyelmeztetésére csak egy módban lehetséges: alázatos módban. Aki látni akarja Isten szabadítását az életében, annak azt tudom tanácsolni: alázza meg magát Isten beszédére és fogadja el azt. Ha így tesz, teszünk, csodálatos ígéretek vannak mindnyájunknak:
"Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és felmagasztal titeket." Jakab 4; 10
"Alázzátok meg tehát magatokat Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején." 1Péter 5; 6
Az engedelmesség és az alázat kéz a kézben járnak Isten országában és minden hívő természetének e kettő alapköve kellene legyen. Ezért tanulságos ez a történet számunkra, hogy a király sem tartotta magát nagyobbnak Istennél, pedig Ő király volt, hát akkor mi, kis közemberek, miért hordanánk fenn az orrunkat, amikor Isten beszól nekünk?
Szívleljük meg ezt az üzenetet és gondolkodjunk el rajta, mert:
"... mert az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ád." 1Péter 5; 5c
